Füzéri vár

Füzér vára – Magyarország egyik gyöngyszeme

A térség turisztikai vonzerejét az érintetlen természet és a gazdag hagyományokon alapuló kulturális emlékek jelentik. Füzér a Zempléni-hegység észak – keleti részében a Nagy-Milic lábánál található. Legkorábban épített váraink egyike. Építését a XIII század elejére teszik. Magyarország legészakibb vára, és egyben a környék egyik legimpozánsabb építménye. A füzéri várhegy 552 méret magas vulkáni sziklacsúcsán emelték  a környék egyik legfontosabb erődítményét. Építésekor inkább a tulajdonosa önvédelmi szempontjait vették figyelembe. Mivel a kereskedelmi utaktól távolabb esett, ezek feletti ellenőrzésre nem volt alkalmas.
Maga a várhegy is természetvédelmi terület, számos ritka növényfajnak ad otthont.

2014-16 között esett át az első felújításon, így újra bejárhatóvá vált. 2019-ben a második építési ütem munkálatai is elkezdődtek, de közben a műemlék látogatható maradt. Kicsit magas, kicsit meredek, de megéri, mert ormairól a kilátás fantasztikus.

Füzéri vár története

Füzér Vára hosszú és izgalmas történelemmel rendelkezik. A vár a 13 században épült, hogy védje a környező területeket az ellenségtől. A magyarországi magántulajdonú várak egyik első darabja lehetett, és nagy valószínűséggel már a tatárjárás előtt állhatott. A várat először egy 2064-ből származó dokumentumban említik. Építését a megye nevében is szereplő Abák nemzetségének tulajdonítják. 

A tatárjárás idejében a vár királyi tulajdonban volt. IV Béla a várat lányának adta, amit apjuk ellen fellázadó testvére István herceg erőszakkal elfoglalt. A vár a XIII század második felében nagy valószínűséggel Aba Amádé tulajdonába kerül aki a század végére a környező régiók ( Abaúj, Zemplén, Szabolcs és Bereg megye tulajdonosa is lehetett. 1312-ben a rozgonyi csatát követően a füzéri várat Károly Róbert elkobozza.

Luxenburgi Zsigmond király a várat és birtokát  1386-ben az országbíró Perényi Péter fiainak adományozta. A Perényi család munkájának köszönhetően a vár jelentős átépítésen esett át. Bár főúri lakóotthonként a várak szerepét átvették a jól megközelíthető, kényelmes kastélyok, katonai létesítményekként a várak továbbra is megmaradtak. A jól védhető erődítmények kincstárként, börtönként és „utolsó menedékként” továbbra is funkcionáltak. Erre az időszakra esik a kaputorony elé épített ötszögű, úgynevezett olasz bástyájának az elkészülése. A falakat több helyen megerősítették, földfeltöltéseket és külső köpenyezést alkalmazva.
Perényi Imre nádor halála után fiai Péter és Ferenc Örökli a várat. 

A súlyos következményekkel járó mohácsi csatát követően, 1526-ban Szapolyai János megkoronázása után Perényi Péter, a király koronaőre nem Visegrádra, hanem Füzér várába szállíttatta a szent koronát. Legalább egy évig itt a palotában, vagy a kápolnában rejtegette ezt. 1527 november 3-án Ferdinánd király koronázását követően a korona ismételten Visegrád várába került vissza.

1567-ben Perényi Gábor fiú örökös nélkül hunyt el, ezért a vár tulajdonjoga a királyi kincstár kezelésébe került. Ezzel ért véget a Perényiek közel 200 éves időszaka a vár történetében. 

Ezt követően a Báthoryak  55 000 arany forintért adománylevéllel szerezték meg a vár és a hozzá tartozó uradalom tulajdonjogát. Miután Báthori György fiú utód nélkül meghal, leánya Nádasdi Ferencné Báthory Erzsébet örökli. Halála után fia Nádasdi Pál lesz a tulajdonos, testvérével történő megegyezés után. A Nádasdiaknak akik az ország nyugati részén éltek, Füzér távolinak és kevésbé jövedelmezőnek tűnt. Ezért többször is zálogba adják a várat és a hozzá tartozó uradalmat.

A Wesselényi-összeesküvésben való részvétele miatt Nádasdy összes javait a kincstár lefoglalta  1670-ben. A megtorlást követően német őrséget helyeztek a várba. 1676-ban a császári katonaság lakhatatlanná tette és elhagyta a várat.

Ezt követően a vár évszázadokon keresztül romosan állt. Állapota folyamatosan romlott a természet erőinek romboló hatása miatt, valamint azért mert a környék lakossága kőbányának használta a területet saját építkezéseihez.

Jelentősebb változás csak a XX században történt. 1977-től kezdődően Juan Cabello és Feld István régészek végeztek szakszerű  feltárásokat a vár területén. De sajnos a munka akkor félbeszakadt. A rekonstrukció kérdése 1992-től kezdődően kapott új lendületet. Feltárások, leltárak, a leletanyagot rendszerezése után elkészültek a rekonstrukciós tervek.

2013-ban elindulhatott az alsóvár, 2014-ben pedig a felső vár felújítása. 2014-16 között részben megújult a felső vár, ujjá épült a palotaszárny a várkápolna és az alsó bástya.  2019 és 2020 között második ütemben a vár gazdasági szárnyrészének 2 tagja, a konyha és a sütőház újulhatott meg.

Várlátogatás – nyitvatartás -programok

Füzér várát gyakorlatilag a hét minden napján meglátogathatod. Indulás előtt itt nézd meg az aktuális nyitvatartás pontos adatait.
Füzér község felé közeledve már messziről észrevehető a meredek oldalú vulkáni kúpon újjáépült gyönyörű vár. A faluban táblák igazítanak útba a várparkoló irányába. A vár alatt a várparkolóban hagyva az autót egy kb. 15 perces sétával, erdei ösvényen keresztül éred el az alsó vár bejáratát. A felvonóhidas  kaputornyon keresztül belépve találod meg a jegypénztárat, de a veled érkező négylábú barátodra gondolva kutyamegőrző kenneleket is itt alakítottak ki.

Egy újabb közel 15 perces sétával, az út vége felé meredek fa- és sziklalépcsőn keresztül éred el a füzéri felsővár bejáratát a kaputornyot. Úgy léphetsz be a vár újjávarázsolt területére, mint annak idején birtokosai tették. 

A vár épületeiben az eredeti várleltárakban szereplő bútorok korhű másolatai találhatóak. Ezek a remekek a korabeli mesteremberek képességeibe engednek bepillantást.  A Füzér pénzei kiállításon az ásatásokon megtalált érmék mellett másolati példányokon is megtekinthetitek a fizetőeszközök sorsát. Egy igazi vár kiállításai közül nem hiányozhat a kőtár sem. A várban zajló életbe engednek betekintést a konyha és a sütőház.

A véleményem szerinti két legfontosabb elemet hagytam a végére. Gyerekkoromban a romos vár kápolna része látszott a kertünkből. Jelenleg a csodásan megújult épület várkápolnája az ami leginkább „megkoronázza” a műemléket. A lemenő nap fényében a színes ablaküvegek letűnt korok szépségeit idézik meg.

És végül a Magyar Szent Korona. Európa egyik legrégebben használt és a mai napig épségben megmaradt koronázási jelvénye – beavató koronája. A hatalom és az államiság megtestesítője. Tulajdonosa nem használhatta, a koronázások közötti időszakokban féltve őrizték. Egy rövid ideig a Füzéri vár nyújthat menedéket neki Perényi Péter koronaőr jóvoltából.

Ennek állít emléket a korona holografikus kiállítása a várban. Itt olyan szemszögből is láthatjuk, ahogyan eddig még sohasem.

További látnivalók Füzéren – tájház

Ha már ellátogattatok Füzérre, a várhegy alatti településen is érdemes szétnézned.  Elsőként a helyi értékeket is bemutató Füzéri látogató központ épületét ajánlom a figyelmedbe. Az 1879-ben felépült tájház a XX század elején élő helyi kisparasztok életkörülményeit mutatja be.
Végül a két templomot is figyelmedbe ajánlom. A XIII században román stílusban épült katolikus templom, aminek a tornya és szentélye 1808-ban készült el a mai formájában, valamint az 1785-ben épült református templomot, aminek az 1832-ben Pandák Mihály által készített fakazettás mennyezete jelenti a legfőbb értéket.

Kerékpárral a Füzéri várhoz

Az Örömvölgy Vendégháztól a mellette elfutó kerékpárútnak köszönhetően kerékpárral is meglátogathatod füzért. Az út hossza 10,1 Km – 54 perc. Az útvonal összesen 304 méter emelkedést tartalmaz, aminek jelentős része a településről a várparkolóig tartó rövid szakasza. De ha túrázni szeretnél a kéktúra útvonalán is elsétálhatsz Füzérre. A távolság 9,2 km, időtartama 2:40 perc , és a szintemelkedés 230 méter.

Látogass el Vendégházunkba és töltsd aktív kikapcsolódással szabadságodat!